Eredeti cím: A Szent Johanna gimi - Útvesztő
Kiadó: Ciceró
Megjelenés: 2012
Oldalszám: 538 oldal
Fülszöveg:
Szeptember 1-jén Reniék immár irigyelt végzősökként lépnek be a suli épületébe, de vajon tényleg irigylésre méltó a helyzetük? Egy biztos: a legzsúfoltabb, legeseménydúsabb évnek néznek elébe, amelynek már az első fele is tele lesz óriási élményekkel (szalagavató, nagy végzős bulizások, utolsó közös szilveszter), ugyanakkor komoly buktatókkal (érettségi tárgyak kiválasztása, a felkészülés megkezdése és a nagy kérdés: a továbbtanulás).
Ám a 12/b., mint tudjuk, nem átlagos társaság: ők mindent megtesznek azért, hogy az utolsó évük valóban felejthetetlenné váljon, nemcsak önmaguk, de a Szent Johanna gimi összes tanára és diákja számára is…
Véleményem:
Hát ez nagyon, de nagyon tetszett!!! De miért így lett vége??? Most mi van???
Reni és Cortez: örülök, hogy ilyen jól megvannak és egyre jobban megismerik egymást :)
Kinga és Dave : kicsit szomorú voltam, mikor Kinga szakított Zsoltival, de Davvel igazán összeillenek, tökéletes pár :)
Virág és Ricsi: hát ők Virág és Ricsi, nagyon aranyosak együtt, és Ricsi szerelmi vallomása az nagyon szép volt :)
Arnold: hát ha eddig nem utáltam volna meg most ez tuti megtörtént, hogy lehet így viselkedni???
Többiek: nagyon jó fej volt most is mindenki és mentek a viccelődések végig, nagyon sokat nevettem :)
Aj már!!! Mikor olvashatom ki az utolsó kötetet? Most nagyon kíváncsi lettem :P
Kedvenc idézeteim:
„- Mer'? Nem mindegy, hogy vegyész vagy bölcsész?Francot érdekli, hogy milyen „ész” leszek. Valamelyik. – mondta.
– Látod, Ricsi. Ez az, ami te biztosan nem lehetsz. Valamilyen „ész" – szólt oda hozzánk Kinga (…)
– Menj már! – szólt rá Ricsi röhögve. – Lehetek „ész".
– Ja. Pen-ész – jutott Zsolti eszébe."
"– Máday néni, boldog karácsonyt! – üdvözölte Zsolti lelkesen az igazgatóhelyettest, aztán körbenézett, hogy mit adhatna neki. Végül megállapodott a tekintete a tanári asztalon lévő karácsonyfán (?), odalépett, majd két karral átölelve megemelte, és Máday felé igyekezett vele.
– Nagy Zsolt, mit művelsz? – kérdezte Máday megrökönyödve, és hátrálni kezdett.
– Kifejezem a szeretetemet. Tessék. Ez az öné! – nyújtogatta a fát, ami mögül alig látszott ki.
– Nagy Zsolt, hagyjál már békén! – motyogta Máday értetlenül, aztán sarkon fordult és elsietett."
"– Kell egy biztos pont? – kérdezte [Cortez].
– Jól jönne – bólintottam.
– Itt vagyok. A többit kitaláljuk."
"– Ki dobál hógolyót? – rontott ki Máday a porta ajtaján.
– Valaki megtámadta Kardos tanár urat – mondta Ricsi döbbenten.
– Ki volt az? – kerekedett el az ig. helyettes szeme.
– Nem tudjuk, csak láttuk, hogy elfutott – felelte Zsolti.
– Merre? – indult le Máday a lépcsőn.
– Arra – mutatott Zsolti a sarkon túlra azzal a szándékkal, hogy elküldi arra Mádayt sétálni.
– Arra?
– Igen. Máday néni, nem lesz nehéz megtalálni, mert kalóz szemkendőt viselt, és ha jól láttam, a fél lába fából van – tette hozzá Zsolti, mire Máday megtorpant, és idegesen indult vissza felénk. – Tessék megkeresni! Nem juthatott messzire, hiszen nem lát, és sánta is!
– Nagy Zsolt, az agyamra mész! – dühöngött Máday"
"– Mi újság, Renkai? – kérdezte.
– Semmi. Mi ez ahhoz képest, hogy Ricsi első alkalommal Reginaként mutatott be neked? – nevettem el magam.
– Emlékszel rá?
– Sosem fogom elfelejteni.
– Ez volt a cél – mondta szemtelenül szép mosollyal.
– Mi?
– Tudtuk a nevedet – mondta vigyorogva.
– Akkor miért hívott máshogy??? – tátottam el a számat.
– Hogy felidegesítsd magad.
– És az miért volt jó? – értetlenkedtem.
– Kilencedikesek voltunk… Poénnak tűnt. És azt akartuk, hogy megjegyezz minket.
– Megjegyeztelek, hidd el – nevettem el magam, aztán gyorsan visszaálltam a helyemre, mert Kinga lökdösni kezdett, hogy menjek már."
"– Bocs a késésért – szólt oda Robi.
– Bocsánat – javította ki az ofő.
– Semmi baj – felelte Robi."
Legjobb jelenet: a szallagavató
Kedvenc karakter: Cortez
Borító: 3 pont
Értékelés: 5 pont
|