Eredeti cím: A Szent Johanna gimi - Remény

Kiadó: Ciceró

Megjelenés: 2011

Oldalszám: 488 oldal

Fülszöveg:

Új tanév, új osztálytárs, új konfliktusok, új és régi barátságok, új és régi szerelmek…
A 11/B-ben továbbra is „zajlik az élet”, miközben többek között az is kiderül, hogy mi történt a párizsi csereutazáson, hogy kicsoda Jérome és Benoit, és vajon ki lopja Dave személyiségét, hogy miért veszélyes a Gomba, hogy Zsák kibe lesz szerelmes és Cortez miért törli ki az összes ismerősét a Facebookon…
Na és persze, hogy Reni kitől kapta a nyakláncot meg a gyűrűt…
Reninek is újabb kihívásokkal kell szembenéznie, de úgy tűnik, egyre jobban felnő hozzájuk…

Véleményem:

Aztaaaa…….
Ez a kedvencem az eddig elolvasott kötetek közül, egyszerűen letehetetlen volt. Annyira jó, hogy Reni meg Cortez vége összejött. Kinga meg Zsolti is összejöttek és szerintem tök jól kiegészítik egymást, örültem nekik:)
Ebben a köteteben tök megkedveltem Kingát, megmutatta, hogy tud jó fej és igaz barát is lenni.

Kedvenc idézeteim:

"– Körülbelül mikor fejezed be az evést? – nézett rám Cortez.
– Nem tudom – ráztam meg a fejem, és beleszórtam a számba egy adag popit. – Kérsz? – tartottam felé a zacskót.
– Nem – nevetett fel. – Nem jövök veled többet moziba.
– Nem is velem jöttél. Ricsiékkel – javítottam ki.
– Én meg veletek nem jövök többet! – hajolt előre Ricsi."

"– Ari.
– Aha. Jobb kitalált barátot nem is választhattam volna.
– Igen, ő elég jó kitalált barát – értett egyet Virág. – Bár hasonlíthatna jobban Adam Lambertre.
– Egyáltalán nem hasonlít Adam Lambertre – tűnődtem el.
– Ajj, látod, ez a baj – bólintott komolyan Virág."

"Az udvarra vezető ajtó hirtelen kivágódott mögöttünk, mire mind megfordultunk. Cortez kirontott az ajtón, ami erősen visszacsapódott. Lélegzet-visszafojtva néztem rá. Az ajtóban állt, homlokába hulló sötét tincsei alól fürkészve nézett, és csak ennyit kérdezett:
– Melyik szeptember 8.?
Tudtam miért kérdezi. A levelemben ezt a dátumot említettem arra vonatkozóan, hogy totál beleestem.
– Kilencedikben – mondtam halkan.
Cortez hitetlenül elmosolyodott, megindult felém, és abban a pillanatban gondolkodás nélkül én is odaléptem hozzá. Körülbelül fél lépésre tőle megálltam, ő pedig megragadta a karom, és határozott mozdulattal magához húzott. Nem tudom, hogy ő csókolt-e meg engem vagy én őt, esetleg egyszerre történt. Nem ez a lényeg. A gyomromban lévő valamennyi pillangó felébredt, és vadul csapkodni kezdett, miközben a mellkasom úgy hullámzott, hogy alig álltam a lábamon. Forgott velem az egész világ, és végig azt kívántam, hogy soha ne érjen véget. Mintha csak megérezte volna a gondolatom, Cortez továbbra sem engedett el, hanem többször, egymás után megcsókolt, én pedig alig kaptam levegőt, és a boldogságtól majd szétroppantam. Végül homlokát az enyémnek támasztotta, és két keze közé fogta az arcomat.
– Mennem kell – suttogta.
– Tudom – fúrtam bele a tekintetem az övébe.
– Megvársz? – kérdezte halkan.
– Két és fél éve mást sem csinálok – feleltem, mire lehunyta a szemét, és újra megcsókolt. Ez nem olyan volt, mint a szilveszteri. Sokkal több érzelem volt benne, sokkal bátrabb és igazibb volt. :)"

"– Beülhetek a Télapó ölébe? – kérdezte Móni vigyorogva Zsoltitól, ahogy odalépett hozzánk.
– Vert már pofán krampusz? – kérdezett vissza Kinga reflexből. Zsolti elröhögte magát, Móni pedig kínosan mosolyogva megvonta a vállát."

Legjobb jelenet: amikor Reni szerelmet vall Corteznek :)

Kedvenc karakter: Cortez

Borító: 4 pont

Értékelés: 5 pont