Eredeti cím: A Szent Johanna gimi- Kezdet

Kiadó: Ciceró

Megjelenés: 2010

Oldalszám: 386 oldal

Fülszöveg:

Fiatalon baromi jó az élet, ahogy ez a könyv is ezt tükrözi számomra. – Barnee (Idiot Side).

Egy kicsit mindannyian magunkra ismerhetünk a sorok között. – Rami

Mindig is kedveltem a hiteles szerzőket, akik az életből merítenek. – AFC Tomi

Aki esetleg eddig nem szeretett olvasni, annak mindenképpen ajánlom a figyelmébe. Áttörés lesz! – Barbee

Új magyar ifjúsági könyvsorozat nyolc kötetben a nagyon tehetséges fiatal szerző tollából! Ha elkezded, biztosan nem tudod majd letenni!!! Tuti, hogy függővé válsz! Egy sorozat a való életről. Egy sorozat, amely itt és most játszódik. Egy gimi, ahová mindenki szívesen járna. Srácok, akik olyanok, mint te és mégis mások. A történet rólad is szól!

Véleményem:

Emlékszem, hogy mindenki oda és vissza volt ( van)  ettől a sorozattól, nem értettem mi lehet olyan jó benne. Már a borító sem nyerte el a tetszésemet, amin egy vastag szájú lány képe díszeleg :)
Már kijött a 6. rész is mire elszántam magam az olvasásra és egyszerűen magával ragadott az egész, szinte egyszerre kiolvastam az első részt. Az írónő nagyon életszagúan mutatja be a gimis világot, teljesen hiteles volt az egész. Utána persze sorban kiolvastam a többi részt is és mára már ez a kedvenc és legeslegjobb sorozat a világon :))))

Kedvenc idézeteim:

"– Igen? – szóltam, kicsit lehajtva a notebookom tetejét. Anyu nyitott be, legnagyobb meglepetésemre Virág ácsorgott mellette.
– Mit csinálsz? – kérdezte anyu, majd amikor meglátta a képernyőn lévő simeket, hozzátette.
– Ó, babázol? Képzeld, a kis osztálytársad átjött hozzád.
– Anya! – szóltam hirtelen felocsúdva. – Nem babázok, ez a Sims!
– Hát persze, elnézést. – bólintott finoman mosolyogva anyu."

"– Ki kér pudingot?
Apuval összenéztünk, és láttam, hogy óvatosan megrázza a fejét, amin én hatalmasat nevettem.
– Á, bőven jóllaktunk mindketten. Talán majd később – válaszolt helyettem is. Anyu döbbentem megállt a konyhapultnál, és ránk nézett.
– Biztos? Hazafelé vettem – mutatta fel a kezében tartott dobozos desszertet.
– Mégis kérünk – bólintott apu, én meg újra felnevettem.
– Remélem, nem azért kértek, mert nem én csináltam… – tette le elénk anyu.
– Dehogy! – vágtuk rá egyszerre. Ez így elég gyanús volt."

"– A haverod azt mondja, bármit megadnál egy táncért velem – szólalt meg mély hangján. A sajtos rúd megállt a levegőben, félúton Zsolti szája felé.
– Mi? – kérdezte csodálkozva.
– Nem bírom az ilyet, de legyen. Gyere! – ragadta meg Zsófi Zsolti karját.
– Mi? – ismételte meg Zsolti hisztérikusabb hangnemben, miközben próbálta megállítani a lányt, aki magával rángatta. – Nem, most nem jó, éppen eszek – próbálkozott. Zsófi megállt,
hátrafordult, és kiverte a sajtos rudat Zsolt kezéből. Egész szép ívben repült, majd placcsant egyet a lépcsőn.
– Most táncolunk vagy soha!
– Soha! Soha! – ordítozta Zsolti, de hiába."

"– Anyu, szeretnék mondani valamit – kezdtem némi töprengés után. Anyu, aki lehajolva rámolt a konyhaszekrénybe, egy pillanat alatt felegyenesedett, és lesápadva meredt rám.
– Lógtál az iskolából?
– Dehogy! – vágtam rá a fejemet rázva.
– Rossz társaságba keveredtél? Te jó ég, megzsaroltak?
– Anya! – vágtam közbe élesen, mielőtt még egyre rosszabbra gondolna. – Anyu, csak azt akartam mondani, hogy nem szeretem a majonézt!
– Ó! – tette a szívére a kezét megkönnyebbülten. – Jó, akkor nem teszek az uzsonnádba. – bólogatott."

Legjobb jelenet: az egész :)

Kedvenc karakter: Cortez

Borító: 3 pont

Értékelés: 5 pont